Koronás címer

Közéleti blog. Emlékeztek a címervitára? Nem? Nem baj, a véleményem már ismeritek...

Demokratának lenni

"Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük."

Friss topikok

Linkblog

2012.05.17. 02:35 koronás címer

Összefoglaló a magyar középszintű érettségiben fellelhető hibákról

Egy ismerősöm kérdezte meg, mik azok az egyértelmű hibák, melyek az érettségiben találhatóak. Válaszaim a Magyartanárok Egyesületének levele, egy igazgató-helyettes, valamint a saját tapasztalataim alapján fogalmaztam meg. Az Oktatási Hivatal válasza lekezelő, a kérdésekre válasszal nem szolgál. Ez nem is várható el a hivataltól, sokkal inkább hibáinak beismerése, és annak korrigálása.

 

A középszintű magyar érettségi első feladatában „primitív méréstechnikai” hiba van. Eseményeket kell sorrendbe rakni. Ez egy relációs sorrend, mely tranzitív.  „A pontozás 1-7 pontot rendel adni a megfelelő sorszámmal jelzett egyes események számától függően, vagyis elismeri, hogy a helyes sorrend egyes részleteinek felismerése is értékelhető.” A feladat megoldókulcsa viszont nem a relációt értékeli, hanem az adott esemény számszerű sorrendjét, tehát egy válasz csak akkor fogadható el jó megoldásnak, ha pontosan ugyanazon (például negyedik) helyen szerepel a vizsgázó sorrendjében, mint a megoldókulcsban. Ezáltal akár egyetlen hiba, valamint a többi reláció helyessége mellett is nulla pont érhető el a hétből. „Viszont ha kétszer hibáz, adott esetben jobban járhat, mert esetleg újra helyreáll a sorrend és a cellák viszonya...” „ Például a 6.. és 7. esemény sorrendjének felcserélése (5., 3., 1., 2.,  4., 6., 7.) 5 ponttal értékelhető, míg az 1. és 7. esemény sorrendjének felcserélése (6. 4., 2., 3., 5., 7., 1..) 0 pontot érdemel, noha az  utóbbiban valójában a vizsgázó által 2-7-tel jelzett hat esemény sorrendje tökéletes választ ad kérdésre, vagyis 6 pontot érdemelne... Ez az időbeli viszonyokat kereső feladatok megoldókulcsában elkövethető legprimitívebb méréstechnikai hiba igazságtalanul okoz jelentős pontveszteséget a vizsgázóknak, és így az esélyegyenlőség jegyében okvetlen javításra szorul. Az egymást követő állítások közötti sorrendi reláció felismerése érdemel egy-egy pontot, nem pedig a leírt és az útmutatóban megadott sorszámok egyezése.”

 

Az érettségi első feladatában eseményeket kell sorrendbe rakni. A második mondat így szól: "Kezdje a legkorábbi eseménnyel!" -- Az egyik "esemény": "Szükség lenne a ránk hagyományozott gondolatok közkinccsé tételére magyar nyelven is." Szemben mondjuk az 1984-ben adott interjúval, az említett jelenséget nehéz "eseményként" azonosítani; ebből adódik időrendi elhelyezésének ellentmondásossága is. (Ennek az ellentmondásnak a feloldására a javítókulcs képtelen.) Az általam jónak tartott megoldás ezért is tér el a hivatalostól, a szükség felmerülésének esetleges időpontjáról korábbi blogbejegyzésem harmadik bekezdésében írok részletesen.

 

Az első feladat hibája, mely nehezíti (nem lehetetleníti el) a megértést, hogy eseményként szerepelt, hogy „Az előadás élénk visszhangot keltett”. A probléma jelen esetben az, hogy előadás a megadott szövegben nem szerepel, utalás sem történik rá. Kikövetkeztethető, hogy a feladat írója egy rádióinterjúra gondolt. Ez egy komoly hiba, műfajtévesztés. Ilyen műfajtévesztést már egy érettségire készülő diáknál is komoly hibának számít. Az az ember, aki elolvasta a feladatsort, és emellett nem tűnt fel neki ez a hiba, véleményem szerint alkalmatlan egy érettségi feladatsor összeállítására. Ez a hiba kevésbé érinti hátrányosan a vizsgázókat, inkább indikátora a feladatsor színvonalának.

 

A Magyartanárok Egyesülete az ötödik feladattal szemben is emelt kifogást: A feladat az alapszövegben felsorolt tárgykörök és a szöveggyűjtemény fejezetcímeinek párosítását várja el. A feladat megoldásához nyilván segítséget nyújt az 5 tárgykör és az 5 fejezetcím, végső esetben a kizárásos alapon történő párosítást is lehetővé tevő azonos száma. Egyes címek és tárgykörök között „hívószavak” teremthetnek kapcsolatot (nemzeti sajátságaink - nemzetiségünk, szabadság - szabad nép), ám két fejezetcím esetében nincs ilyen segítség. A javítási tapasztalatok szerint az „Itt élned, halnod kell” fejezetcímet a vizsgázók jelentős része nem a Lukácsy Sándor által választott reményhez, hanem az „áldozatvállalás és a tiszta közéleti erkölcshöz” rendelte hozzá - a mondat elsődleges jelentése alapján és Vörösmarty versének ismeretében teljes joggal. Az „Itt élned, halnod kell” sor ugyanis kötelességet, erkölcsi parancsot és nem reményt fejez ki. Ha a vizsgázó így választott, az „Istenem és lelkiismeretem előtt” cím maradt számára a „szorongattatások közt erőt adó remény” tárgykör számára, ami látszólag éppoly alkalmas itt, mint a Lukácsy választotta „áldozatvállalás és tiszta közéleti erkölcs” tárgykörnél.

 

Az utolsó feladat harmadik pontjára minden józanul gondolkodó felnőtt ember ugyanazt a megoldást adta. Mint utólag kiderült, tévesen. A 10. feladatban idézetekről kell megállapítani, hogy azok a Nemzeti olvasókönyv melyik tárgyköréből származnak. A harmadik idézet így szól: „Erejének és tehetségeinek szabad kifejlesztésére egyenlő joggal bír minden egyes, amennyiben ez másoknak szabad kifejlődését nem akadályozza. Ugyanezen jog illeti mindenik nemzetiséget, s ebben áll nemzeti jogosultsága.” (Eötvös József, 1851) Ez az idézet a liberalizmus klasszikus alaptézisét állítja középpontba, mely szerint az egyénnek mindent szabad, amíg más egyén hasonló joga csorbát nem szenved. Emellett szerepel mellékesen, hogy „Ugyanezen jog illeti mindenik nemzetiséget, s ebben áll nemzeti jogosultsága.” Az idézet központi mondanivalója a liberalizmus tana, emellett, mellékesen szerepel az „ugyanezen jog” kezdetű mondat. Az idézetre pillantva és a karakterek számát figyelembe véve szintén arra a következtetésre jutunk, hogy az idézet központi témája a liberalizmus. Ennek fényében véleményem szerint akár a „szabadság és demokrácia” fejezetbe is tartozhat. A javítási-értékelési útmutató szerint viszont csak egy válasz fogadható el, miszerint ez az idézet a „béke és barátság minden néppel”fejezetbe tartozik. Én e kettő megoldás között vacilláltam, végül az előbbi mellett tettem le voksomat. Miért? Az idézet központi része a liberalizmusról szól, ez sokkalta inkább köthető a „szabadság és demokrácia” témakörhöz. Ugyan a második mondatban szóba kerülnek más nemzetiségek, de itt is más nemzetiségek jogairól van szó. Miről árulkodik ez a mondat: „ebben áll nemzeti jogosultsága”? Egy nemzet jogairól. Mikor kerül szóba egy nemzet joga? Akkor, ha annak jogai csorbát szenvednek, elnyomás alatt vannak, más nemzetek csorbítják annak jogát. Eötvös – feltételezésem szerint – a Magyar Királyság területén lévő nemzetekkel való politikai viszonyra gondolt, talán a nyelvhasználat kritikus kérdésére. Nem kerül elő sem a béke, sem a háború, sem a barátság, sem az ellenségeskedés, sem a gyűlölet. Jogról van szó, mely ideális esetben mentes mindenféle érzelemtől. Megítélésem szerint az, hogy más nemzetiségek számára milyen jogok biztosítandóak egy országon belül, az inkább a „szabadság és a demokrácia” témakörbe tartozik, nem a „béke és barátság minden néppel” témakörbe.

 

Ezek igen komoly hibák, melyeknek orvoslása az Oktatási Hivatal feladata.

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://koronascimer.blog.hu/api/trackback/id/tr34521410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása