Koronás címer

"... az irodalmi szövegértés inkább gondolatolvasásra emlékeztetett, mint szövegértésre."

Tegnapi bejegyzésemben több komoly hibára hívtam fel a figyelmet. Ezek közül a legsúlyosabb egy műfaj tévesztés volt, mely nehezítette a feladat megértését, ezáltal hátrány érte az érettségizőket. A magyar középszintű érettségi készítői előadásnak mondtak egy rádióinterjút, mely utóbbi két műfaj roppantul távol áll egymástól. („Az előadás élénk visszhangot keltett” eseményt kellett behelyezni a történések sorrendjébe, de a szövegben előadásról nem volt szó.) Könnyen elképzelhető lenne egy olyan feladat is a középszintű érettségiben, mely szerint mi volt a szövegben elhangzott műsor műfaja, előadás, dokumentumfilm, vagy interjú. Ezen a kérdésen a magyar érettségi készítői elbuktak volna. Ez a bukás szégyen, szégyen a magyar kultúra számára, a magyar nyelv számára, minden hazaszerető és nyelvét ápoló ember számára.

Hoffmann Rózsa hétfőn úgy nyilatkozott, hogy emelné az elégséges minimális szintjét a középszintű érettségin húszról huszonöt százalékra. Ennek potenciális következményei vitathatóak. Nehezen tudom elképzelni, hogy azok számára, akik várhatóan ilyen gyenge szinten teljesítenék az érettségit, azok számra ez ösztönzően hat-e. A színvonal emelése a cél? Ez nem érdemleges intézkedés, legfeljebb politikai cselekedet. Ha tényleg fontos a kultúra, a minőségi oktatás, akkor a saját háza táján illene körülnéznie az államtitkár asszonynak! Vizsgálja ki, hogyan lehetséges az, hogy ilyen komoly, a feladatmegoldást nehezítő hiba, egy ilyen komoly műfajtévesztés előfordulhat az érettségi feladatsorban.

Térjünk vissza magyar érettségiben található hibákra! Az első feladatban az olvasott szövegben található eseményeket kellett sorba állítani. Nézzük meg, milyen megoldással álltak elő az egyes internetes lapok által felkért szaktanárok, illetve vessük össze ezt az általam helyesnek tartott megoldással, valamint a hivatalos javítókulccsal!

Látható, hogy egyedül az Origo által felkért szaktanárok megoldásai egyeznek az Oktatási Hivatal által kiadott hivatalos javítókulccsal. Ez azért különösen botrányos, mert ebben a feladatban az értékelő tanár csak a hivatalos javítási-értékelési útmutató megoldásai szerint adhat pontot. Nem szerencsés, de előfordulhat hiba az érettségiben, de hogy egy ennyire relatív feladat esetén csak egy központilag kiadott útmutató alapján lehessen pontozni? Ez egyenesen botrány! Ennyi erővel lehetne egy olyan feladat is, melynél kockával kell dobni, majd a kidobott számot pontként bejegyzi a tanár a vizsgalapra. Nagyjából ugyanennyire tisztességes a mostani érettségi javítókulcsa a diákokkal szemben.

Végül nézzük meg az utolsó feladatot, mely szintén abba a feladatkörbe tartozik, ahol nincs lehetősége a javító tanárnak a mérlegelésre, csak a központilag kiadott megoldókulcs alapján adhat pontot. Itt egyes idézetekről kellett eldönteni, hogy a Nemzeti olvasókönyv melyik tárgyköréhez tartoznak. A HVG-Eduline, a Hír24, az Origo, valamint az én véleményem szerint a megoldás 4, 1, 7, 8. Teljes egyetértés van ezt illetően. Előző bejegyzésemben pontosan indokoltam, miért döntöttem a harmadik idézetnél a hetes válasz mellett. A hivatalos kulcs szerint a megoldás: 4, 1, 9, 8!

Vagy mi, én és az internetes újságok által felkért magyartanárok járunk teljes homályban, vagy az, aki a javítókulcsot készítette... akinek külön kikötése volt, hogy az első és az utolsó (a két leginkább vitatható megoldású) feladat esetén csak a központi kulcs fogadható el. Idézem: „Az 1., 5., 7., 10. feladatban csak a javítási-értékelési útmutatóban szereplő megoldás fogadható el.”

Ez botrány, a javítókulcsot felül kell bírálni, új javítókulcsot kell kiadni, mely mindegyik értelmezés elfogadása előtt megnyitja a lehetőséget. Hoffmann Rózsának sokkal fontosabb feladata lenne az, hogy megteremtse az igazságos, szakmailag korrekt és egyenlő érettségi lehetőségét. Sokkal fontosabb ez, mint a húsz és huszonöt százalékokról beszélni. Megbukott a magyar érettségi, mert ennyi hiba egy átlagos magyar témazáróban sem fordulhat elő, de talán egy röpdolgozat értékelése sem szokott ennyire szubjektív lenni.

frissítések: 

1, Most találtam rá egy cikkre, mely nem csak az általam kritikusnak tartott pontokat veszi figyelembe összehasonlításában, hanem minden feladatot, az összes internetes újság által felkért szaktanár előzetes megoldásait hasonlítja össze a hivatalos megoldókulccsal. Ezek szerint 40 pontból a következőket érték el az egyes magyar szakos tanárok, illetve az újságok: HVG-eduline: 27 pont, Origo: 37 pont, Hír24: 25 pont.

2, "Az OrientPress Hírügynökség által megkérdezett magyartanár szerint az irodalmi szövegértés inkább 'gondolatolvasásra emlékeztetett, mint szövegértésre.' A Magyartanárok Egyesülete szerint megfelelő nehézségű volt az idei feladatsor." Orientpress Ezek után elgondoltató, mennyire tekinthető szakmai szervezetnek a Magyartanárok Egyesülete...

3. Az index.hu három újságírója írta meg a teljes magyar érettségit. Egyikük egy korábban gyakorló magyartanár volt. Mindhárman 36 pontot szereztek a 40-ből. Az első feladatban a sorrendet ketten eltalálták, egyikük viszont három pontot vesztett a hétből. Tanulságos, hogy az utolsó feladatban mindhárman a hetes fejezetbe, tehát a "szabadság és demokrácia" fejezetbe sorolták a liberalizmusról szóló Eötvös idézetet. Tévesen, mert a "béke és barátság minden néppel" fejezethez való sorolást fogadja csak el a megoldókulcs.

4. Az index.hu "Hibás a magyarérettségi javítókulcsa is?" címmel közölt cikket, melyben az általam korábban felvetett problémákat tárgyalják. Megszólaltatták Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesületének elnökét is, aki úgy fogalmaz, nem lenne teljesen indokolatlan az Oktatási Hivatalhoz fordulniuk.