Koronás címer

Közéleti blog. Emlékeztek a címervitára? Nem? Nem baj, a véleményem már ismeritek...

Demokratának lenni

"Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük."

Friss topikok

Linkblog

2012.05.16. 15:26 koronás címer

Az Oktatási Hivatal hazudik

Kemény szavaz ezek, de ez a szín tiszta igazság. 

Az az állítása az Oktatási Hivatalnak, mely szerint a Magyartanárok Egyesülete "sem a Szövegértés feladatsorában, sem a javító tanárok számára készült javítási-értékelési útmutatóban hibát nem talált", egyszerűen nem igaz. Napnál is világosabb, hogy ez nem fedi a valóságot. Ha mégis így gondolják, akkor miért reagálnak a felvetett hibákra a közleményükben? Az általuk adott válaszok nem igazi válaszok, félrebeszélések, egyik felvetett hibára sem reagálnak, nem is tudnák védeni álláspontjukat, hiszen a szakmai szervezet által felvetett problémák valósak. "A magyar nyelv és irodalom érettségi tételkészítő bizottsága" vizsgálta felül a saját munkáját. Botrányos amit alkottak, csapnivaló. Saját munkájukat felülvizsgálva semmi hibát nem találtak. Ők nem, csak én, a fél ország, valamint a Magyartanárok Egyesülete. Ez utóbbival kapcsolatban kiadtak egy közleményt, mely finoman szólva sem válaszol a Magyartanárok Egyesülete által felvetett problémákra. Érthetetlen. Azt sugallják, hogy a szakmai szervezet által felvetett problémák csak liberális huncutságok, a tanulók egyéni, szubjektív értékelését akarják elérni. Ez egyáltalán nem igaz, pont az objektív értékelés érdekében emelték fel hangjukat. Az a szófordulat, mely szerint "Noha első ránézésre rendben lévőnek találtuk a feladatsort, az útmutató és tucatnyi osztály válaszainak ismeretében már komoly problémákat látunk" annyit tesz, hogy ezt jól elszúrták. Ezt azért mégse illik egy hivatalos levélben leírni, és aki valaha írt már kérvényt az tudja, hogy általában pázmányos körmondatokkal lehet a legilledelmesebben megfogalmazni a következő mondatot: "Elszúrtad, nagyon, most ezt helyre kéne hozni". Tévedni nem szégyen, a tévedés beismerése sem az. Védeni a védhetetlent? Szégyen. Hazudni az Oktatási Hivatal nevében? Szégyen. 

Az Oktatási Hivatal közleménye a tudományosság arculcsapása. Nem ártana kikergetni a bizottság tagjait (akik szerint egy rádióinterjú az előadás műfajba sorolandó!) krumplit szedni a mezőre, és feltölteni a bizottságot magyar tanárokkal! Úgy látom szakmai úton nem lehet rendezni az ügyet, most a politika mezejére kell lépni. Minden erőmmel azon leszek, hogy közös erővel józan belátásra bírjuk az Oktatási Hivatalt.

 

Végezetül álljon itt egymás után a Magyartanárok Egyesületének levele, valamint az Oktatási Hivatal válasza.

 

LEVÉL AZ OKTATÁSI HIVATALNAK


A Magyartanárok Egyesülete mint szakmai szervezet az elmúlt héten számos, a korábbi évekhez képest több észrevételt kapott a középszintű érettségi dolgozatokat javító kollégáktól, elsősorban a szövegértési feladatsor Javítási-értékelési útmutatójával kapcsolatban. Noha első ránézésre rendben lévőnek találtuk a feladatsort, az útmutató és tucatnyi osztály válaszainak ismeretében már komoly problémákat látunk.

Megvizsgálva a kollégák által felvetett kérdéseket nyomatékosan felszólítjuk az Oktatási Hivatalt, hogy az alább felsorolt esetekben módosítsa, illetve egészítse ki  a javítási-értékelési útmutatót, különös tekintettel arra, hogy – ahogyan az útmutató fogalmaz - „Az 1.,5., 7., 10. feladatban csak a javítási-értékelési útmutatóban szereplő megoldás fogadható el.”

Az egyesület választmánya ezúttal csupán három feladattal kapcsolatban tesz észrevételt, mivel a többi, helyenként szintén vitatható feladatmegfogalmazással és helyes válasszal a javítási útmutató megengedőbb: „a javító tanár csak az útmutatóval lényegében egyező tartalmú választ értékelheti pontokkal.”.


1. feladat: A feladat az alapszövegben említett hét esemény időbeli relációinak felismerését várja el a vizsgázótól. A pontozás 1-7 pontot rendel adni a megfelelő sorszámmal jelzett egyes események számától függően, vagyis elismeri, hogy a helyes sorrend egyes részleteinek felismerése is értékelhető. Ugyanakkor azáltal, hogy a megoldókulcs szigorúan sorszámokat rendel az egyes eseményhez, mégis lehetetlenné teszi a részfelismerések értékelését. Például a 6.. és 7. esemény sorrendjének felcserélése (5., 3., 1., 2.,  4., 6., 7.) 5 ponttal értékelhető, míg az 1. és 7. esemény sorrendjének felcserélése (6. 4., 2., 3., 5., 7., 1..) 0 pontot érdemel, noha az  utóbbiban valójában a vizsgázó által 2-7-tel jelzett hat esemény sorrendje tökéletes választ ad kérdésre, vagyis 6 pontot érdemelne. Ez az időbeli viszonyokat kereső feladatok megoldókulcsában elkövethető legprimitívebb méréstechnikai hiba igazságtalanul okoz jelentős pontveszteséget a vizsgázóknak, és így az esélyegyenlőség jegyében okvetlen javításra szorul. Az egymást követő állítások közötti sorrendi reláció felismerése érdemel egy-egy pontot, nem pedig a leírt és az útmutatóban megadott sorszámok egyezése.


Az 5. és 10. feladatban közös az, hogy az alapszövegben szereplő előszó és az azt követő, az előszó írója által szerkesztett szöveggyűjtemény (vagyis a vizsgázó számára ismeretlen szövegkorpusz) közötti kapcsolatokra vonatkozik. Tehát a vizsgázó válaszainak helyessége részben attól függ, hogy Lukácsy Sándor fejezetcímei mennyire egyértelműen idézik fel az adott tárgykört. Az alapszövegtől ennyire elrugaszkodó és metaforikus kifejezések egyértelmű lefordítását váró feladatkijelölés már eleve felveti a kérdést, hogy itt egyáltalán a szó valódi értelmében vett szövegértési feladatról van-e szó. Nem csoda hát, hogy a szerkesztő szubjektív döntéseinek rekonstruálására kényszerülő vizsgázó több alkalommal szembesül saját ismeretei alapján alig megoldható dilemmával. Mindkét feladat esetében az a benyomás támad, hogy a feladatok összeállítója „visszaélt” szöveggyűjtemény ismeretével, és nem mérte fel kellőképpen, milyen megoldási lehetőségek merülhetnek fel az ezzel az ismerettel nem rendelkező vizsgázó fejében Ezért javasoljuk az 5. és 10. feladat megoldókulcsának alábbi kiegészítéseit:

Az 5. kérdés az alapszövegben felsorolt tárgykörök és a szöveggyűjtemény fejezetcímeinek párosítását várja el. A feladat megoldásához nyilván segítséget nyújt az 5 tárgykör és az 5 fejezetcím, végső esetben a kizárásos alapon történő párosítást is lehetővé tevő azonos száma. Egyes címek és tárgykörök között „hívószavak” teremthetnek kapcsolatot (nemzeti sajátságaink - nemzetiségünk, szabadság - szabad nép), ám két fejezetcím esetében nincs ilyen segítség. A javítási tapasztalatok szerint az „Itt élned, halnod kell” fejezetcímet a vizsgázók jelentős része nem a Lukácsy Sándor által választott reményhez, hanem az „áldozatvállalás és a tiszta közéleti erkölcshöz” rendelte hozzá - a mondat elsődleges jelentése alapján és Vörösmarty versének ismeretében teljes joggal. Az „Itt élned, halnod kell” sor ugyanis kötelességet, erkölcsi parancsot és nem reményt fejez ki.  Ha a vizsgázó így választott, az „Istenem és lelkiismeretem előtt” cím maradt számára a „szorongattatások közt erőt adó remény” tárgykör számára, ami látszólag éppoly alkalmas itt, mint a Lukácsy választotta „áldozatvállalás és tiszta közéleti erkölcs” tárgykörnél. Ezért javasoljuk a 5. feladatnál az 2., 7., 12., 11.,  5. sorrend helyes megoldásként való elfogadását is.

10. feladatban a szöveggyűjtemény négy idézetét kell a vizsgázónak az alapszövegben felsorolt 12 tárgykör valamelyikéhez rendelnie. Az idézetek közül problematikus a c) jelű, Eötvös Józseftől származó szöveg tartalmának megítélése, ugyanis a kiragadott két mondat elsősorban az egyének és az egyes nemzetiségekszabad fejlődésének egyenlő jogáról szól. A „béke és barátság minden nép között” tárgykör-elnevezésben a „nép” szó inkább más országok népére és nem a hazai nemzetiségekre enged következtetni, a „béke és barátság” pedig aligha azonosítható az „egyenlő joggal” vagy a „szabad kifejlődéssel”. Ezért függetlenül az idézetnek a szöveggyűjteményben elfoglalt helyétől itt szükséges lenne elfogadni az a c) jelű idézetnek a 7. „szabadság és demokrácia” tárgykörhöz való hozzárendelését is.

 

A fenti észrevételeket e levél elküldésével egy időben a Magyar Távirati Irodának is eljuttatjuk.

 

a Magyartanárok Egyesületének Választmánya

 

Budapest, 2012. május 14.

 

 

 

 

A magyar nyelv és irodalom tételkészítő bizottság válasza a Magyartanárok Egyesületének

2012. május 16.

Az írásbeli érettségi vizsga feladatlapjainak javítási-értékelési útmutatóit a vizsgatárgyanként megszervezett tételkészítő bizottságok készítik el, azok tartalmáért az adott bizottság, illetve személy szerint a bizottság elnöke felelős. Ennek megfelelően az útmutató megváltoztatása vagy érvényben tartása tekintetében is a bizottság, illetve annak elnöke hozhat döntést.

A magyar nyelv és irodalom tételkészítő bizottsága a Magyartanárok Egyesületének írt alábbi szakmai válaszában egyértelműen kifejti, hogy a középszintű írásbeli vizsga javítási-értékelési útmutatóját nem változtatja meg.

 

Oktatási Hivatal

 

„A magyar nyelv és irodalom érettségi tételkészítő bizottsága tisztelettel tudomásul veszi a Magyartanárok Egyesületének mint felelős szakmai szervezetnek az állásfoglalását. Megnyugtató a tételkészítő bizottság számára, hogy a szakmai testület sem a Szövegértés feladatsorában, sem a javító tanárok számára készült javítási-értékelési útmutatóban hibát nem talált. Megjegyzései arra vonatkoztak, hogy a vizsgázók érdekeit figyelembe véve egyéb megoldások is elfogadhatók legyenek.

Néhány általános megjegyzés:

Hibás válasz nem értékelhető.

A javító tanár az érettségi dolgozatok értékelésénél nem érvényesítheti azt a nemzetközileg elfogadott szaktanári, tanórai-iskolai pedagógiai módszert, mely szerint az értékelés nemcsak diszciplináris, hanem a személyiség egészének formálására is irányul. Az érettségi értékelése zárt és tantárgyi jellegű.

A Magyartanárok Egyesületének nincs utasítási joga.

A javítást és értékelést nem befolyásolják sem az Oktatási Hivatal által nyújtott lehetőségekkel élők száma, sem a Magyartanárok Egyesületéhez beérkezett észrevételek.

A konkrét felvetésekre adott válaszok:

1. A Szövegértés 1. feladatában időrendi sorrendbe kellett állítani a Nemzeti olvasókönyv létrejöttének menetét. A feladat megoldását segítette, hogy zárójelben szerepeltek a megoldáshoz szükséges szövegszakaszok számai.

A feladatkiírás egyértelmű; nem a szövegben, az Elöljáróban című bevezető adott szakaszaiban szereplő megállapítások egymásutánját kérte számon, hanem a Nemzeti olvasókönyv létrejöttének folyamatát. A feladat megoldása előzetes tudást nem igényelt; a kiírás felhívta a figyelmet az alapos olvasásra, és számon kéri a feladathoz szükséges szövegértési kompetenciát.

A feladat kiírása, meghatározása egyértelműen meghatározza a lehetséges megoldást és értékelést is. A vizsgázónak a megfelelő sorszámot kellett beírnia a feladatlapba. Az országosan egységes értékelés és javítás nem veheti figyelembe, ki milyen szándékkal, hangulatban, érzelmi-intellektuális állapotban oldotta meg a feladatot. A feladat egészének megoldása során egyértelműen kiderülhettek a téves megoldások, melyek újragondolására, javítására lehetőség volt a vizsgázó számára.

Az Önök által említett problémák tovább folytathatók, az Önök által említett megoldások különbséget tesznek a téves válaszok között. Ezt a javítókulcs nem teheti meg.

Az egységes értékelés és javítás az útmutató alapján történik.

Az 5. és 10. feladat megoldásai nem igényelnek előzetes ismereteket. Az 5. feladat megoldását segítette, hogy hozzárendelődött a tárgykör sorszáma és a fejezet címe is. A dilemma az egyértelműen megválaszolható válaszok után feloldható. A konkrét kérdés esetében az erkölcs és a lelkiismeret információkat kellett párosítani. A 10. feladat c pontja az egyszerű visszakeresésénél nehezebb, de elvárható megoldást igényelt. A helyes megoldás a 9. tárgykör megnevezése. Az idézetben nincs szó demokráciáról. A megoldáshoz nem az első, hanem az azt kiteljesítő második mondat vezet el, tehát a két mondatból álló idézet egésze. Szövegtani és szemantikai szempontból egyértelműsíti a megoldást a minden / mindenik névmás közös előfordulása, továbbá a nemzetiség, nemzeti jogosultság kifejezések használata (ez utóbbi a szövegben kurzívval kiemelve). Implicite segíthette a vizsgázót, hogy a 7. tárgykör már szerepelt az 5. feladatban.

A feladat értékelése az útmutató alapján történik.”

 

A magyar nyelv és irodalom tételkészítő bizottság

 

 

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://koronascimer.blog.hu/api/trackback/id/tr494518503

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása