Koronás címer

Közéleti blog. Emlékeztek a címervitára? Nem? Nem baj, a véleményem már ismeritek...

Demokratának lenni

"Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük."

Friss topikok

Linkblog

2012.05.16. 15:26 koronás címer

Az Oktatási Hivatal hazudik

Kemény szavaz ezek, de ez a szín tiszta igazság. 

Az az állítása az Oktatási Hivatalnak, mely szerint a Magyartanárok Egyesülete "sem a Szövegértés feladatsorában, sem a javító tanárok számára készült javítási-értékelési útmutatóban hibát nem talált", egyszerűen nem igaz. Napnál is világosabb, hogy ez nem fedi a valóságot. Ha mégis így gondolják, akkor miért reagálnak a felvetett hibákra a közleményükben? Az általuk adott válaszok nem igazi válaszok, félrebeszélések, egyik felvetett hibára sem reagálnak, nem is tudnák védeni álláspontjukat, hiszen a szakmai szervezet által felvetett problémák valósak. "A magyar nyelv és irodalom érettségi tételkészítő bizottsága" vizsgálta felül a saját munkáját. Botrányos amit alkottak, csapnivaló. Saját munkájukat felülvizsgálva semmi hibát nem találtak. Ők nem, csak én, a fél ország, valamint a Magyartanárok Egyesülete. Ez utóbbival kapcsolatban kiadtak egy közleményt, mely finoman szólva sem válaszol a Magyartanárok Egyesülete által felvetett problémákra. Érthetetlen. Azt sugallják, hogy a szakmai szervezet által felvetett problémák csak liberális huncutságok, a tanulók egyéni, szubjektív értékelését akarják elérni. Ez egyáltalán nem igaz, pont az objektív értékelés érdekében emelték fel hangjukat. Az a szófordulat, mely szerint "Noha első ránézésre rendben lévőnek találtuk a feladatsort, az útmutató és tucatnyi osztály válaszainak ismeretében már komoly problémákat látunk" annyit tesz, hogy ezt jól elszúrták. Ezt azért mégse illik egy hivatalos levélben leírni, és aki valaha írt már kérvényt az tudja, hogy általában pázmányos körmondatokkal lehet a legilledelmesebben megfogalmazni a következő mondatot: "Elszúrtad, nagyon, most ezt helyre kéne hozni". Tévedni nem szégyen, a tévedés beismerése sem az. Védeni a védhetetlent? Szégyen. Hazudni az Oktatási Hivatal nevében? Szégyen. 

Az Oktatási Hivatal közleménye a tudományosság arculcsapása. Nem ártana kikergetni a bizottság tagjait (akik szerint egy rádióinterjú az előadás műfajba sorolandó!) krumplit szedni a mezőre, és feltölteni a bizottságot magyar tanárokkal! Úgy látom szakmai úton nem lehet rendezni az ügyet, most a politika mezejére kell lépni. Minden erőmmel azon leszek, hogy közös erővel józan belátásra bírjuk az Oktatási Hivatalt.

 

Végezetül álljon itt egymás után a Magyartanárok Egyesületének levele, valamint az Oktatási Hivatal válasza.

 

LEVÉL AZ OKTATÁSI HIVATALNAK


A Magyartanárok Egyesülete mint szakmai szervezet az elmúlt héten számos, a korábbi évekhez képest több észrevételt kapott a középszintű érettségi dolgozatokat javító kollégáktól, elsősorban a szövegértési feladatsor Javítási-értékelési útmutatójával kapcsolatban. Noha első ránézésre rendben lévőnek találtuk a feladatsort, az útmutató és tucatnyi osztály válaszainak ismeretében már komoly problémákat látunk.

Megvizsgálva a kollégák által felvetett kérdéseket nyomatékosan felszólítjuk az Oktatási Hivatalt, hogy az alább felsorolt esetekben módosítsa, illetve egészítse ki  a javítási-értékelési útmutatót, különös tekintettel arra, hogy – ahogyan az útmutató fogalmaz - „Az 1.,5., 7., 10. feladatban csak a javítási-értékelési útmutatóban szereplő megoldás fogadható el.”

Az egyesület választmánya ezúttal csupán három feladattal kapcsolatban tesz észrevételt, mivel a többi, helyenként szintén vitatható feladatmegfogalmazással és helyes válasszal a javítási útmutató megengedőbb: „a javító tanár csak az útmutatóval lényegében egyező tartalmú választ értékelheti pontokkal.”.


1. feladat: A feladat az alapszövegben említett hét esemény időbeli relációinak felismerését várja el a vizsgázótól. A pontozás 1-7 pontot rendel adni a megfelelő sorszámmal jelzett egyes események számától függően, vagyis elismeri, hogy a helyes sorrend egyes részleteinek felismerése is értékelhető. Ugyanakkor azáltal, hogy a megoldókulcs szigorúan sorszámokat rendel az egyes eseményhez, mégis lehetetlenné teszi a részfelismerések értékelését. Például a 6.. és 7. esemény sorrendjének felcserélése (5., 3., 1., 2.,  4., 6., 7.) 5 ponttal értékelhető, míg az 1. és 7. esemény sorrendjének felcserélése (6. 4., 2., 3., 5., 7., 1..) 0 pontot érdemel, noha az  utóbbiban valójában a vizsgázó által 2-7-tel jelzett hat esemény sorrendje tökéletes választ ad kérdésre, vagyis 6 pontot érdemelne. Ez az időbeli viszonyokat kereső feladatok megoldókulcsában elkövethető legprimitívebb méréstechnikai hiba igazságtalanul okoz jelentős pontveszteséget a vizsgázóknak, és így az esélyegyenlőség jegyében okvetlen javításra szorul. Az egymást követő állítások közötti sorrendi reláció felismerése érdemel egy-egy pontot, nem pedig a leírt és az útmutatóban megadott sorszámok egyezése.


Az 5. és 10. feladatban közös az, hogy az alapszövegben szereplő előszó és az azt követő, az előszó írója által szerkesztett szöveggyűjtemény (vagyis a vizsgázó számára ismeretlen szövegkorpusz) közötti kapcsolatokra vonatkozik. Tehát a vizsgázó válaszainak helyessége részben attól függ, hogy Lukácsy Sándor fejezetcímei mennyire egyértelműen idézik fel az adott tárgykört. Az alapszövegtől ennyire elrugaszkodó és metaforikus kifejezések egyértelmű lefordítását váró feladatkijelölés már eleve felveti a kérdést, hogy itt egyáltalán a szó valódi értelmében vett szövegértési feladatról van-e szó. Nem csoda hát, hogy a szerkesztő szubjektív döntéseinek rekonstruálására kényszerülő vizsgázó több alkalommal szembesül saját ismeretei alapján alig megoldható dilemmával. Mindkét feladat esetében az a benyomás támad, hogy a feladatok összeállítója „visszaélt” szöveggyűjtemény ismeretével, és nem mérte fel kellőképpen, milyen megoldási lehetőségek merülhetnek fel az ezzel az ismerettel nem rendelkező vizsgázó fejében Ezért javasoljuk az 5. és 10. feladat megoldókulcsának alábbi kiegészítéseit:

Az 5. kérdés az alapszövegben felsorolt tárgykörök és a szöveggyűjtemény fejezetcímeinek párosítását várja el. A feladat megoldásához nyilván segítséget nyújt az 5 tárgykör és az 5 fejezetcím, végső esetben a kizárásos alapon történő párosítást is lehetővé tevő azonos száma. Egyes címek és tárgykörök között „hívószavak” teremthetnek kapcsolatot (nemzeti sajátságaink - nemzetiségünk, szabadság - szabad nép), ám két fejezetcím esetében nincs ilyen segítség. A javítási tapasztalatok szerint az „Itt élned, halnod kell” fejezetcímet a vizsgázók jelentős része nem a Lukácsy Sándor által választott reményhez, hanem az „áldozatvállalás és a tiszta közéleti erkölcshöz” rendelte hozzá - a mondat elsődleges jelentése alapján és Vörösmarty versének ismeretében teljes joggal. Az „Itt élned, halnod kell” sor ugyanis kötelességet, erkölcsi parancsot és nem reményt fejez ki.  Ha a vizsgázó így választott, az „Istenem és lelkiismeretem előtt” cím maradt számára a „szorongattatások közt erőt adó remény” tárgykör számára, ami látszólag éppoly alkalmas itt, mint a Lukácsy választotta „áldozatvállalás és tiszta közéleti erkölcs” tárgykörnél. Ezért javasoljuk a 5. feladatnál az 2., 7., 12., 11.,  5. sorrend helyes megoldásként való elfogadását is.

10. feladatban a szöveggyűjtemény négy idézetét kell a vizsgázónak az alapszövegben felsorolt 12 tárgykör valamelyikéhez rendelnie. Az idézetek közül problematikus a c) jelű, Eötvös Józseftől származó szöveg tartalmának megítélése, ugyanis a kiragadott két mondat elsősorban az egyének és az egyes nemzetiségekszabad fejlődésének egyenlő jogáról szól. A „béke és barátság minden nép között” tárgykör-elnevezésben a „nép” szó inkább más országok népére és nem a hazai nemzetiségekre enged következtetni, a „béke és barátság” pedig aligha azonosítható az „egyenlő joggal” vagy a „szabad kifejlődéssel”. Ezért függetlenül az idézetnek a szöveggyűjteményben elfoglalt helyétől itt szükséges lenne elfogadni az a c) jelű idézetnek a 7. „szabadság és demokrácia” tárgykörhöz való hozzárendelését is.

 

A fenti észrevételeket e levél elküldésével egy időben a Magyar Távirati Irodának is eljuttatjuk.

 

a Magyartanárok Egyesületének Választmánya

 

Budapest, 2012. május 14.

 

 

 

 

A magyar nyelv és irodalom tételkészítő bizottság válasza a Magyartanárok Egyesületének

2012. május 16.

Az írásbeli érettségi vizsga feladatlapjainak javítási-értékelési útmutatóit a vizsgatárgyanként megszervezett tételkészítő bizottságok készítik el, azok tartalmáért az adott bizottság, illetve személy szerint a bizottság elnöke felelős. Ennek megfelelően az útmutató megváltoztatása vagy érvényben tartása tekintetében is a bizottság, illetve annak elnöke hozhat döntést.

A magyar nyelv és irodalom tételkészítő bizottsága a Magyartanárok Egyesületének írt alábbi szakmai válaszában egyértelműen kifejti, hogy a középszintű írásbeli vizsga javítási-értékelési útmutatóját nem változtatja meg.

 

Oktatási Hivatal

 

„A magyar nyelv és irodalom érettségi tételkészítő bizottsága tisztelettel tudomásul veszi a Magyartanárok Egyesületének mint felelős szakmai szervezetnek az állásfoglalását. Megnyugtató a tételkészítő bizottság számára, hogy a szakmai testület sem a Szövegértés feladatsorában, sem a javító tanárok számára készült javítási-értékelési útmutatóban hibát nem talált. Megjegyzései arra vonatkoztak, hogy a vizsgázók érdekeit figyelembe véve egyéb megoldások is elfogadhatók legyenek.

Néhány általános megjegyzés:

Hibás válasz nem értékelhető.

A javító tanár az érettségi dolgozatok értékelésénél nem érvényesítheti azt a nemzetközileg elfogadott szaktanári, tanórai-iskolai pedagógiai módszert, mely szerint az értékelés nemcsak diszciplináris, hanem a személyiség egészének formálására is irányul. Az érettségi értékelése zárt és tantárgyi jellegű.

A Magyartanárok Egyesületének nincs utasítási joga.

A javítást és értékelést nem befolyásolják sem az Oktatási Hivatal által nyújtott lehetőségekkel élők száma, sem a Magyartanárok Egyesületéhez beérkezett észrevételek.

A konkrét felvetésekre adott válaszok:

1. A Szövegértés 1. feladatában időrendi sorrendbe kellett állítani a Nemzeti olvasókönyv létrejöttének menetét. A feladat megoldását segítette, hogy zárójelben szerepeltek a megoldáshoz szükséges szövegszakaszok számai.

A feladatkiírás egyértelmű; nem a szövegben, az Elöljáróban című bevezető adott szakaszaiban szereplő megállapítások egymásutánját kérte számon, hanem a Nemzeti olvasókönyv létrejöttének folyamatát. A feladat megoldása előzetes tudást nem igényelt; a kiírás felhívta a figyelmet az alapos olvasásra, és számon kéri a feladathoz szükséges szövegértési kompetenciát.

A feladat kiírása, meghatározása egyértelműen meghatározza a lehetséges megoldást és értékelést is. A vizsgázónak a megfelelő sorszámot kellett beírnia a feladatlapba. Az országosan egységes értékelés és javítás nem veheti figyelembe, ki milyen szándékkal, hangulatban, érzelmi-intellektuális állapotban oldotta meg a feladatot. A feladat egészének megoldása során egyértelműen kiderülhettek a téves megoldások, melyek újragondolására, javítására lehetőség volt a vizsgázó számára.

Az Önök által említett problémák tovább folytathatók, az Önök által említett megoldások különbséget tesznek a téves válaszok között. Ezt a javítókulcs nem teheti meg.

Az egységes értékelés és javítás az útmutató alapján történik.

Az 5. és 10. feladat megoldásai nem igényelnek előzetes ismereteket. Az 5. feladat megoldását segítette, hogy hozzárendelődött a tárgykör sorszáma és a fejezet címe is. A dilemma az egyértelműen megválaszolható válaszok után feloldható. A konkrét kérdés esetében az erkölcs és a lelkiismeret információkat kellett párosítani. A 10. feladat c pontja az egyszerű visszakeresésénél nehezebb, de elvárható megoldást igényelt. A helyes megoldás a 9. tárgykör megnevezése. Az idézetben nincs szó demokráciáról. A megoldáshoz nem az első, hanem az azt kiteljesítő második mondat vezet el, tehát a két mondatból álló idézet egésze. Szövegtani és szemantikai szempontból egyértelműsíti a megoldást a minden / mindenik névmás közös előfordulása, továbbá a nemzetiség, nemzeti jogosultság kifejezések használata (ez utóbbi a szövegben kurzívval kiemelve). Implicite segíthette a vizsgázót, hogy a 7. tárgykör már szerepelt az 5. feladatban.

A feladat értékelése az útmutató alapján történik.”

 

A magyar nyelv és irodalom tételkészítő bizottság

 

 

 

Szólj hozzá!


2012.05.09. 15:12 koronás címer

Botrányos magyar érettségi

"... az irodalmi szövegértés inkább gondolatolvasásra emlékeztetett, mint szövegértésre."

 

Tegnapi bejegyzésemben több komoly hibára hívtam fel a figyelmet. Ezek közül a legsúlyosabb egy műfaj tévesztés volt, mely nehezítette a feladat megértését, ezáltal hátrány érte az érettségizőket. A magyar középszintű érettségi készítői előadásnak mondtak egy rádióinterjút, mely utóbbi két műfaj roppantul távol áll egymástól. („Az előadás élénk visszhangot keltett” eseményt kellett behelyezni a történések sorrendjébe, de a szövegben előadásról nem volt szó.) Könnyen elképzelhető lenne egy olyan feladat is a középszintű érettségiben, mely szerint mi volt a szövegben elhangzott műsor műfaja, előadás, dokumentumfilm, vagy interjú. Ezen a kérdésen a magyar érettségi készítői elbuktak volna. Ez a bukás szégyen, szégyen a magyar kultúra számára, a magyar nyelv számára, minden hazaszerető és nyelvét ápoló ember számára.

 

Hoffmann Rózsa hétfőn úgy nyilatkozott, hogy emelné az elégséges minimális szintjét a középszintű érettségin húszról huszonöt százalékra. Ennek potenciális következményei vitathatóak. Nehezen tudom elképzelni, hogy azok számára, akik várhatóan ilyen gyenge szinten teljesítenék az érettségit, azok számra ez ösztönzően hat-e. A színvonal emelése a cél? Ez nem érdemleges intézkedés, legfeljebb politikai cselekedet. Ha tényleg fontos a kultúra, a minőségi oktatás, akkor a saját háza táján illene körülnéznie az államtitkár asszonynak! Vizsgálja ki, hogyan lehetséges az, hogy ilyen komoly, a feladatmegoldást nehezítő hiba, egy ilyen komoly műfajtévesztés előfordulhat az érettségi feladatsorban.

 

Térjünk vissza magyar érettségiben található hibákra! Az első feladatban az olvasott szövegben található eseményeket kellett sorba állítani. Nézzük meg, milyen megoldással álltak elő az egyes internetes lapok által felkért szaktanárok, illetve vessük össze ezt az általam helyesnek tartott megoldással, valamint a hivatalos javítókulccsal!

 

esemény

K.C.

(én)

HVG-edu

Hír24

Ori-go

Javító kulcs

Lukácsy Sándor 1984-ben rádióinterjút adott.

6

1

1

5

5

A szemelvények fellelése nehézségeket okozott.

3

4

3

3

3

Felkérték a szerzőt külföldi olvasók számára készítendő antológia összeállítására.

1

2

2

1

1

Az antológia összeállítása – előzetesen – nem igényelt komolyabb elmélyülést.

2

3

4

2

2

A szerző az idegen nyelvi antológiában közölte Salamon Ferenc írását.

4

5

5

4

4

Az előadás élénk visszhangot keltett.

7

7

7

7

7

Szükség lenne a ránk hagyományozott gondolatok közkinccsé tételére magyar nyelven is.

5

6

6

6

6

 


 

Látható, hogy egyedül az Origo által felkért szaktanárok megoldásai egyeznek az Oktatási Hivatal által kiadott hivatalos javítókulccsal. Ez azért különösen botrányos, mert ebben a feladatban az értékelő tanár csak a hivatalos javítási-értékelési útmutató megoldásai szerint adhat pontot. Nem szerencsés, de előfordulhat hiba az érettségiben, de hogy egy ennyire relatív feladat esetén csak egy központilag kiadott útmutató alapján lehessen pontozni? Ez egyenesen botrány! Ennyi erővel lehetne egy olyan feladat is, melynél kockával kell dobni, majd a kidobott számot pontként bejegyzi a tanár a vizsgalapra. Nagyjából ugyanennyire tisztességes a mostani érettségi javítókulcsa a diákokkal szemben.

 

Végül nézzük meg az utolsó feladatot, mely szintén abba a feladatkörbe tartozik, ahol nincs lehetősége a javító tanárnak a mérlegelésre, csak a központilag kiadott megoldókulcs alapján adhat pontot. Itt egyes idézetekről kellett eldönteni, hogy a Nemzeti olvasókönyv melyik tárgyköréhez tartoznak. A HVG-Eduline, a Hír24, az Origo, valamint az én véleményem szerint a megoldás 4, 1, 7, 8. Teljes egyetértés van ezt illetően. Előző bejegyzésemben pontosan indokoltam, miért döntöttem a harmadik idézetnél a hetes válasz mellett. A hivatalos kulcs szerint a megoldás: 4, 1, 9, 8!

 

Vagy mi, én és az internetes újságok által felkért magyartanárok járunk teljes homályban, vagy az, aki a javítókulcsot készítette... akinek külön kikötése volt, hogy az első és az utolsó (a két leginkább vitatható megoldású) feladat esetén csak a központi kulcs fogadható el. Idézem: „Az 1., 5., 7., 10. feladatban csak a javítási-értékelési útmutatóban szereplő megoldás fogadható el.”

 

Ez botrány, a javítókulcsot felül kell bírálni, új javítókulcsot kell kiadni, mely mindegyik értelmezés elfogadása előtt megnyitja a lehetőséget. Hoffmann Rózsának sokkal fontosabb feladata lenne az, hogy megteremtse az igazságos, szakmailag korrekt és egyenlő érettségi lehetőségét. Sokkal fontosabb ez, mint a húsz és huszonöt százalékokról beszélni. Megbukott a magyar érettségi, mert ennyi hiba egy átlagos magyar témazáróban sem fordulhat elő, de talán egy röpdolgozat értékelése sem szokott ennyire szubjektív lenni.

 

 

frissítések: 

1, Most találtam rá egy cikkre, mely nem csak az általam kritikusnak tartott pontokat veszi figyelembe összehasonlításában, hanem minden feladatot, az összes internetes újság által felkért szaktanár előzetes megoldásait hasonlítja össze a hivatalos megoldókulccsal. Ezek szerint 40 pontból a következőket érték el az egyes magyar szakos tanárok, illetve az újságok: HVG-eduline: 27 pont, Origo: 37 pont, Hír24: 25 pont.

 

2, "Az OrientPress Hírügynökség által megkérdezett magyartanár szerint az irodalmi szövegértés inkább 'gondolatolvasásra emlékeztetett, mint szövegértésre.' A Magyartanárok Egyesülete szerint megfelelő nehézségű volt az idei feladatsor." Orientpress Ezek után elgondoltató, mennyire tekinthető szakmai szervezetnek a Magyartanárok Egyesülete...

 

3. Az index.hu három újságírója írta meg a teljes magyar érettségit. Egyikük egy korábban gyakorló magyartanár volt. Mindhárman 36 pontot szereztek a 40-ből. Az első feladatban a sorrendet ketten eltalálták, egyikük viszont három pontot vesztett a hétből. Tanulságos, hogy az utolsó feladatban mindhárman a hetes fejezetbe, tehát a "szabadság és demokrácia" fejezetbe sorolták a liberalizmusról szóló Eötvös idézetet. Tévesen, mert a "béke és barátság minden néppel" fejezethez való sorolást fogadja csak el a megoldókulcs.

 

4. Az index.hu "Hibás a magyarérettségi javítókulcsa is?" címmel közölt cikket, melyben az általam korábban felvetett problémákat tárgyalják. Megszólaltatták Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesületének elnökét is, aki úgy fogalmaz, nem lenne teljesen indokolatlan az Oktatási Hivatalhoz fordulniuk.

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás magyar botrány vizsga érettségi középiskola közoktatás középszintű hoffmann megoldókulcs


2012.05.08. 14:42 koronás címer

Hibás a magyar érettségi és a javítókulcsa

 Felmerült bennem az ötlet, milyen lenne kitöltetni az idei magyar érettségi első fejezetét, mely csupán egy egyszerű szövegértési gyakorlat. Emlékszem 11.-es korunkban már nevetve írtuk meg az ehhez hasonló mintafeladatsorokat, megközelítőleg 35 perc alatt. Javarészt hibátlanra sikerült, csak olyan bakikat követtünk el, melyek apró figyelmetlenségekre vezethetőek vissza. Végzős gimnazistaként az érettségin sem jelentett komolyabb kihívást a szövegértés, jóleső érzés volt egy könnyűnek mondható feladatsorral indítani. 

 

Az idei feladatsorral viszont komoly problémám akadt, rögtön az első feladatnál. Sorrendbe kellett állítani azon eseményeket, melyek a „Nemzeti olvasókönyv” megszületéséhez vezettek. Az egyik ilyen esemény a következő volt: „Az előadás élénk visszhangot keltett.”. Ennyit hülyültem az évek során? Ez lehetetlen, többször átolvastam a szöveget, de nem, sehol nem találtam még csak nyomát sem annak, hogy bármilyen „előadás” szerepelt volna a szövegben. Végül rájöttem mire gondolhatott a feladat készítője, de először tisztázzuk mit jelent a szó, előadás. Az Akadémiai Értelmezőszótár szerint az előadás szó jelentése: 1. Az a cselekvés, hogy valaki elmond, előad valamit. Érveinek ~akor. 2. Tudományos vagy közérdekű kérdésnek hallgatóság előtti fejtegetése. / Ennek szövege. Megírta az ~át. 3. Irodalmi, zenei stb. alkotásnak, látványosságnak, műsor(szám)nak közönség előtti bemutatása. Mit mond a Magyar szókincstár az előadás szóról? Ismertetés, beszéd, felolvasás, expozé, kifejtés, fejtegetés, beszámoló, referátum, prelekció, kommentár, előterjesztés, tanóra, illetve rendezvény, műsor, hangverseny, bemutató. Mit mond az etimológiai szótár? Már 1569 óta találkozhatunk e szóval írásban. Tehát nem egy túl fiatal szóról van szó, jelentése egyértelmű. De nem mindenki számára! A szövegben ugyanis egy rádióinterjú szerepel, mely Lukácsy Sándorral készült. „Szavaimnak nagy visszhangja támadt.” így ír az interjú alanya. Kikövetkeztethető, hogy mire gondolt az érettségi feladatinak készítője, de ettől még a feladat hibás. Engem megzavart, lassított, azt feltételeztem elsőre, hogy átsiklottam egy részleten, de nem. Hibás a mondat. Egy interjú nem előadás, mást jelent a két szó. Az interjú párbeszédes formában zajlik, az előadás frontális, monológ, általában interakció nélkül. Ez a rádióinterjú például akkor lehetett volna előadás, ha egy pódiumbeszélgetést közvetít a rádió. Erről viszont a szövegben nincs szó, és utalás sincs rá. Elképesztőnek tartom, hogy egy magyar érettségiben hibás szó szerepel.

Ezt igen komoly hibának tartom.

 

Második problémám szintén az első feladattal kapcsolatos, méghozzá az események sorrendjével. A megoldásban a következő sorrend szerepel: 5.: „Lukácsy Sándor 1984-ben rádióinterjút adott.”, 6.: „Szükség lenne a ránk hagyományozott gondolatok közkinccsé tételére magyar nyelven is.”. Idézem a szöveget: „... Fölvettem persze a szép és fontos passzust gyűjteményembe, de ez csak idegen nyelven fog megjelenni, a magyar olvasónak nem lesz hasznára. Szükség volna, mondtam a rádióban, egy hazai gyűjteményre, mely tartalmazná azokat a szövegeket, melyeknek ismeretét egészséges nemzeti tudat nem nélkülözheti.” Véleményem szerint a javítókulcs hibás, fordítva lenne helyes. Egyrészről a gondolat, miszerint szükség lenne magyar nyelven is egy ilyen antológiára nem a rádióinterjú (a dolgozat készítők szerint előadás) közben született meg, hiszen az előző mondatból látszik, hogy az interjúalany már korábban sajnálkozott, hogy nem jelenik meg magyarul az antológiája. Nehezen képzelhető el az, hogy a gondolat, mely szerint „Szükség lenne... magyar nyelven is” nem rögtön, abban a pillanatban futott át Lukácsy Sándor agyán, mikor bevett egy passzust a gyűjteményembe, mely ”...a magyar olvasónak nem lesz hasznára.” Hiszen amikor azt mondja, hogy „nem lesz hasznára”, akkor rögtön felmerül benne, hogy szükség lenne-e rá, hiszen ha nem merülne fel az ötlet, mely szerint szükség van rá, akkor fel se merül, hogy hasznára lesz-e a magyar olvasónak az antológia vagy sem. Az interjú viszont később készült, és itt megemlíti, „Szükség volna, mondtam a rádióban...” Nehezen képzelhető el, hogy a rádióinterjú közben döbbent rá arra, hogy szükség van magyarul is megjelentetni egy válogatást, de ha tegyük fel mégis, akkor a sorrend a következő: elkezdődött az interjú, felmerült az ötlet, befejeződött az interjú. Ez esetben is hamarabb történt az interjú – habár folyamatosan – mint az ötlet felmerülése. (Párhuzam: Bementünk a vízbe, és úsztam pár hosszt háton. Mi történt hamarabb? Bementünk a vízbe, utána úsztam pár hosszt.) Utána merült volna fel, hogy szükség van „a ránk hagyományozott gondolatok közkinccsé tételére magyar nyelven is.”? Nem. Előtte. A vizsga készítője véleményem szerint a szükség szót összekeverte az igény felmerülésével. A szükség, már korábban felmerült, míg az igény, csak az interjú után merült fel. „Szavaimnak nagy visszhangja támadt. Levelek, telefonhívások, ismeretlenektől is. Volt, aki azt írta, odaadná egyhavi fizetését, hogy megvehesse a nemzeti olvasókönyvet...”

Ezt igen komoly hibának tartom.

 

 

Végül az utolsó problémám az érettségivel. A 10. feladatban idézetekről kell megállapítani, hogy azok a Nemzeti olvasókönyv melyik tárgyköréből származnak. A harmadik idézet így szól: „Erejének és tehetségeinek szabad kifejlesztésére egyenlő joggal bír minden egyes, amennyiben ez másoknak szabad kifejlődését nem akadályozza. Ugyanezen jog illeti mindenik nemzetiséget, s ebben áll nemzeti jogosultsága.” (Eötvös József, 1851) Ez az idézet a liberalizmus klasszikus alaptézisét állítja középpontba, mely szerint az egyénnek mindent szabad, amíg más egyén hasonló joga csorbát nem szenved. Emellett szerepel mellékesen, hogy „Ugyanezen jog illeti mindenik nemzetiséget, s ebben áll nemzeti jogosultsága.” Az idézet központi mondanivalója a liberalizmus tana, emellett, mellékesen szerepel az „ugyanezen jog” kezdetű mondat. Az idézetre pillantva és a karakterek számát figyelembe véve szintén arra a következtetésre jutunk, hogy az idézet központi témája a liberalizmus. Ennek fényében véleményem szerint akár a „szabadság és demokrácia” fejezetbe is tartozhat. A javítási-értékelési útmutató szerint viszont csak egy válasz fogadható el, miszerint ez az idézet a „béke és barátság minden néppel” fejezetbe tartozik. Én e kettő megoldás között vacilláltam, végül az előbbi mellett tettem le voksomat. Miért? Az idézet központi része a liberalizmusról szól, ez sokkalta inkább köthető a „szabadság és demokrácia” témakörhöz. Ugyan a második mondatban szóba kerülnek más nemzetiségek, de itt is más nemzetiségek jogairól van szó. Miről árulkodik ez a mondat: „ebben áll nemzeti jogosultsága”? Egy nemzet jogairól. Mikor kerül szóba egy nemzet joga? Akkor, ha annak jogai csorbát szenvednek, elnyomás alatt vannak, más nemzetek csorbítják annak jogát. Eötvös – feltételezésem szerint – a Magyar Királyság területén lévő nemzetekkel való politikai viszonyra gondolt, talán a nyelvhasználat kritikus kérdésére. Nem kerül elő sem a béke, sem a háború, sem a barátság, sem az ellenségeskedés, sem a gyűlölet. Jogról van szó, mely ideális esetben mentes mindenféle érzelemtől. Megítélésem szerint az, hogy más nemzetiségek számára milyen jogok biztosítandóak egy országon belül, az inkább a „szabadság és a demokrácia” témakörbe tartozik, nem a „béke és barátság minden néppel” témakörbe.

 

 

Az első és utolsó feladat megoldásai csak a javítási-értékelési útmutató szerint értékelhetőek, mely súlyosbítja a helyzetet. A javító tanárnak nincs joga mérlegelni azt, hogy a tanuló vajon mire gondolhatott. Meg van kötve a keze. Ebben az esetben egy hibás javítókulcsot kiadni, melyre kötelezően támaszkodni kell, igen komoly hiba.

 

Véleményem ez egyenesen botrányos. Az első feladat esetében a javítókulcs egyértelműen hibás, rossz. Az utolsó feladat nem egyértelmű, véleményem szerint mind a két megoldást el kell fogadni.

 

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás magyar botrány vizsga érettségi középiskola közoktatás középszintű megoldókulcs


süti beállítások módosítása